Amikor egy gyerek viselkedési problémákkal küzd, az bizony az egész családra negatív hatással lehet. A szülők tudják, hogy reagálniuk kell a nem megfelelő viselkedésre, de sokszor nem biztosak abban, mi a legjobb stratégia, különösen akkor, ha a gyermek gyakran rosszul viselkedik, és semmi sem tűnik már hatékonynak. Ez a 10 részes útmutató átfogó képet nyújt a szülőknek a problémás viselkedésről. Számos témát érintve, beleértve, hogy mi válthatja ki a problémás viselkedést; hogyan lehet javítani a szülő-gyermek kapcsolatot, ha az megromlott; mit tegyenek, ha a gyerekek az iskolában küzdenek viselkedési gondokkal; és hogyan kérjenek szakmai segítséget, ha szükséges.
1. rész
Miért küzdenek egyes gyerekek viselkedési problémákkal?
Ha a gyermek gyakran él át érzelmi kitöréseket, az annak a jele lehet, hogy még nem alakultak ki benne azok a készségek, amelyek szükségesek az olyan érzések kezeléséhez, mint a frusztráció, a szorongás és a harag. Az érzelmek egészséges és érett módon történő kezelése számos készséget igényel, többek között a következőket:
- indulatkezelés,
- érzelmi önszabályozás,
- problémamegoldás,
- az azonnali vágyteljesítés korlátozása,
- tárgyalási készségek,
- kívánságok és szükségletek kommunikálása a felnőttek felé,
- annak ismerete, mi a megfelelő vagy elvárható egy adott helyzetben.
Vannak gyerekek, akik látszólag nehezebben küzdenek meg a határok betartásával és a szabályok követésével. Lehetnek dacosak, figyelmen kívül hagyhatják az utasításokat, vagy megpróbálhatják kibeszélni magukat olyan helyzetekből, amelyek nem rajtuk állnak („Mennünk kell, mert indul a busz helyzettel való szembenállás.”). Észreveheted, hogy a viselkedésminták bizonyos napszakokban (például lefekvéskor), bizonyos feladatok során (például házi feladat írásakor) vagy bizonyos emberekkel (kisebbik testvér) kapcsolatban jelennek meg. Az is feltűnhet, hogy gyermeked különösen otthon viselkedik rosszul, pedig az iskolából még csak panasz sem érkezik rá, vagy éppen fordítva.
A hisztik és más viselkedési problémák gyakran a gyermekkor normális, sőt egészséges részét képezik. (!) Ezek azt jelzik, hogy a gyermek egyre önállóbbá válik, határokat tesztel, készségeket és véleményeket fejleszt, valamint felfedezi a körülötte lévő világot.
…A hiszti tanult viselkedés is lehet …
ami nem feltétlenül azt jelenti, amire először gondolnál
Néha a szülők úgy érzik, hogy a hisztik és más problémás viselkedések szándékosak, akár manipulatívak. Azonban a gyermekviselkedésre szakosodott szakemberek egyetértenek abban, hogy a hisztik általában nem önkéntes viselkedések a gyermek részéről — inkább úgynevezett /tanult viselkedésről/ van szó. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek megtanulják, hogy a hiszti révén elérik azt, amit akarnak.
Más szóval, bár egy gyermek, aki küzd az érzelmei kontrollálásával, lehet, hogy nem tudatosan számolja ki a hisztijét, előfordulhat, hogy azért fordul hozzájuk, mert nem tanulta meg, hogyan oldja meg a problémákat vagy kommunikálja szükségleteit. A szülők gyakran azzal reagálnak a hisztikre, hogy megpróbálják „megjavítani” azt, ami éppen okozza a problémát — a gyermeket megnyugtatva vagy megadva neki azt, amit kér. Sajnos ez erősíti a hisztis viselkedést, ami miatt a gyerekeknél valószínűbbé válhat, hogy továbbra is hisztizzenek, és kevésbé valószínű, hogy kifinomultabb módszereket fejlesszenek ki az érzéseik kezelésére.