Amikor egy gyerek viselkedési problémákkal küzd, az bizony az egész családra negatív hatással lehet. A szülők tudják, hogy reagálniuk kell a nem megfelelő viselkedésre, de sokszor nem biztosak abban, mi a legjobb stratégia, különösen akkor, ha a gyermek gyakran rosszul viselkedik, és semmi sem tűnik már hatékonynak. Ez a 10 részes útmutató átfogó képet nyújt a szülőknek a problémás viselkedésről. Számos témát érintve, beleértve, hogy mi válthatja ki a problémás viselkedést; hogyan lehet javítani a szülő-gyermek kapcsolatot, ha az megromlott; mit tegyenek, ha a gyerekek az iskolában küzdenek viselkedési gondokkal; és hogyan kérjenek szakmai segítséget, ha szükséges.
4. rész
Szülői képességek: Hogyan kell megfelelően szünetet tartani?
Volt már rá példa, hogy gyermekeddel már nem lehetett mit kezdeni és be kellett küldeni a szobájába egy kicsit… szünetet tartani? Az efféle szünetek tartásának kritikái szerint az érzelmileg elszigetelő lehet a gyerekek számára, de a kutatások azt mutatják, hogy hatékony és megfelelő alkalmazás mellett nem árt a gyerekeknek. Azonban nagyon fontos, hogy a szünetet csak egy technikaként alkalmazzuk a szerető, támogató szülői stratégiában!
Talán elbizonytalanodunk, félünk attól, hogy megsebezzük ezáltal a gyermeket, miközben egy elég hatékony módszerről beszélünk. Ezért is fontos, hogy ügyelni kell a szünetek alkalmazását követően nyújtott dicsérettel való ellensúlyozásra a gyerekek pozitív viselkedéséért cserébe. Az is fontos, hogy kezeljük mindeközben saját stresszünket is, hogy a gyerekek a mi pozitív példánkból tanulhassanak érzelmi szabályozást.
Sok szülő próbálta már a szüneteket különböző sikerrel. Ahhoz, hogy a szünetek a leghatékonyabbak legyenek, következetesen kell alkalmazni őket, és bizonyos lépéseket kell követni. Íme néhány irányelv, amelyet érdemes követni, ha most tanulod, hogyan kell szüneteket alkalmazni, vagy ha finomítani szeretnél a technikáidon:
Előzetes figyelmeztetés: A gyerekeknek meg kell érteniük, mely viselkedések milyen következményekkel járnak. Dolgozzunk együtt gyermekeinkkel annak érdekében, hogy tiszta legyen, mely viselkedések (például ütés vagy az utasítások figyelmen kívül hagyása) vezetnek szünethez, hogy végül tudja, mire számíthat.
Előre meghatározott hely kijelölése: Egy szék vagy egy hely a lépcsőn szintén segít a gyermeknek tudni, mire számítson. Érdemes a szünet széket csak annak nevezni, és nem „rosszaság székének” vagy hasonlónak. A szünetek hatékonyabbak, ha arra összpontosítanak, hogy megtanítsák a gyerekeket helyesen viselkedni, és nem arra, hogy megbüntessék őket.
Gyors válasz: Amikor a gyerek rosszul viselkedik a megbeszéltekkel szemben, győződjünk meg róla, hogy a szünet azonnal következik, és mondjuk is el annak az okát: „Nem ütjük meg a másikat! Menj szünetre.” Legyen konkrét, rövid és érzelemmentes. Ez segít biztosítani, hogy a gyermek összekapcsolja a cselekedetét annak következményével. A késleltetett következmények hatástalanok, mert a gyerekek hajlamosak azt érezni, hogy csak bünteti őket.
Tartsuk röviden: A szünetek esetében egy standard formula egy perc életkoronként. Néhány szakértő időzítőt javasol, hogy a gyermek lássa, hogy az idő mérve van.
Csak maradjunk nyugodtak: A szünet célja, hogy a gyerekek csendben üljenek (vagy feküdjenek, álljanak). Néhány szakértő azt javasolja, hogy az időzítőt csak akkor indítsa el, amikor a gyermeke csendben van. Mások úgy érzik, hogy ez túl nehéz a kisgyermekek számára. Ők azt követelik meg, hogy a gyermek teljesen csendben legyen 5 másodpercig, mielőtt a szünet véget ér. Így a gyerekek megtanulják, hogy a jó viselkedés a szünet végéhez vezet, és ez azt az üzenetet közvetíti, hogy a kiabálás és sikítás a szünet alatt nem működik.
Ne figyeljen oda: A szünetben lévő gyerekeket figyelmen kívül kell hagyni – ne beszéljen hozzájuk vagy róluk, még akkor sem, ha nyafognak, sírnak vagy tiltakoznak. Azáltal, hogy megvonja figyelmét a szünet alatt, azt az üzenetet küldi, hogy a rossz viselkedés nem az útja annak, hogy elérjék, amit akarnak.
A következetesség kulcsfontosságú: Kísértésbe eshet, hogy a gyerekeket szünetre küldje, amikor nem viselkednek megfelelően vagy idegesítik, de ha véletlenszerűen alkalmazza a szüneteket, nehezebb lesz a gyerekeknek összekapcsolni a konkrét rossz viselkedéseket és azok következményeit. Fontos továbbá, hogy a szünet minden egyes alkalommal bekövetkezzen, amikor a célzott rossz viselkedés előfordul. Ha nem, akkor arra ösztönzi a gyermeket, hogy azt gondolja, megúszhatja.
Ne legyen jutalmazó inger: A szünet széken a gyermek ne férjen hozzá televízióhoz, elektronikus eszközökhöz vagy játékokhoz. Ha távol van otthonról, válasszon egy helyet, amely eltávolítja a gyermeket a zavaró ingerektől.
Ha a gyermek nem marad a szünetben: Ha a gyermek megszegi a szabályokat azzal, hogy túl korán elhagyja a szünet széket, tegyük át egy olyan helyre, ahonnan nem tud „elmenekülni”. Röviden magyarázzuk el neki, hogy ott kell maradnia egy percig, csendben és nyugodtan, mielőtt elmehet. Ha ezt megteszi, visszatérhet a szünet székre, és az idő újraindulhat. Ha újra elhagyja a széket, a ciklus ismétlődik. Gyermeke gyorsan megtanulja, hogy a legjobb érdekében áll a széken maradni, amíg az idő le nem telik.
A szünet után
Amikor a gyerekek szünetet kapnak azért, mert nem tartották be az utasításokat, szabályokat, a szünet után meg kell kérni őket, hogy fejezzék be azt a feladatot, amit a szünet előtt kértünk tőlük. Ez segít megérteniük, hogy a szünet nem kibúvó.
Amint a szünet véget ér, folytassuk azzal, hogy figyelmet fordítunk rájuk, észrevesszük, hogy mit csinálnak/dolgoznak/játszanak, hogy „elkapjuk őket jó cselekvés közben”, és konkrétan megdicsérjük őket a pozitív viselkedésért. Például, ha a gyermek befejezi a szünetet, majd gyengéden játszik a kutyával, tudassa vele, hogy mit csinál jól.
Ez biztosítja a gyermek számára, hogy bár szünetre kellett mennie, teljes mértékben képes jó és pozitív dolgokat tenni, amelyek büszkévé és szeretővé teszik Anyut és Aput irányukba.