Amikor egy gyerek viselkedési problémákkal küzd, az bizony az egész családra negatív hatással lehet. A szülők tudják, hogy reagálniuk kell a nem megfelelő viselkedésre, de sokszor nem biztosak abban, mi a legjobb stratégia, különösen akkor, ha a gyermek gyakran rosszul viselkedik, és semmi sem tűnik már hatékonynak. Ez a 10 részes útmutató átfogó képet nyújt a szülőknek a problémás viselkedésről. Számos témát érintve, beleértve, hogy mi válthatja ki a problémás viselkedést; hogyan lehet javítani a szülő-gyermek kapcsolatot, ha az megromlott; mit tegyenek, ha a gyerekek az iskolában küzdenek viselkedési gondokkal; és hogyan kérjenek szakmai segítséget, ha szükséges.
6. rész
A szülő-gyermek kapcsolat javítása
Az egyik legkellemetlenebb mellékhatása a viselkedési problémáknak az, hogy megterhelik a családi dinamikát. Amikor egy gyermeknek „krónikus viselkedési problémái” vannak, a szülők gyakran nem élvezik az együtt töltött időt a gyermekükkel. Ez frusztráló és bűntudatot keltő lehet. A gyermekek is negatívan érintettek, amikor gyakran kapnak kritikát, vagy érzik szüleik irritációját, ami nehezteléshez vezethet és károsíthatja önbecsülésüket.
A szülő-gyermek kapcsolat javítása minden olyan család számára prioritás kell, hogy legyen, amely problémás viselkedéssel küzd. Ennek érdekében próbálja növelni a pozitív és konfliktusmentes interakciók számát gyermekével. Például:
- Használjunk olyan viselkedéskezelési stratégiákat, amelyek erősítik azt, amit látni szeretnénk (például adjunk egyértelmű utasításokat semleges hangnemben, vagy használjunk sok konkrét dicséretet) ahelyett, hogy kritikus megjegyzéseket tennénk, vagy arra összpontosítanánk, amit igazából nem szeretnénk látni.
- Figyeljünk saját érzelmeinkre, és keressünk egészséges módszereket a stresszes helyzetek kezelésére anélkül, hogy azokat súlyosbítanánk. Használjuk saját érzelmi önszabályozási képességünket (példát mutatva), vagy adjunk magunknak egy kis szünetet, ha szükségünk van egy pillanatra, hogy lehiggadjunk.
- Mint minden olyan kapcsolatban, amelyet ápolni szeretnénk, gondoljunk arra, hogyan építhetünk (vagy teremthetünk) értelmes kötelékeket. Vannak közös érdeklődési területek, amelyeket ki tudunk alakítani? Tudunk új kapcsolati rituálékat bevezetni?
- Tegyünk félre minden nap egy kis időt, hogy jelen legyünk és ne az elmúlt időszak miatt ítélkezzünk gyermekünk felett. A nem tudatos viselkedéssel szemben sokkal könnyebb mindennap egy új esélyt adni, mint amikor tudjuk, hogy valaki szánt szándékkal tesz dolgokat, következményeinek teljes tudatában.
Hogyan teremtsünk napi minőségi időt
Még egy kis mennyiségű, minden nap megbízhatóan félretett idő is olyasmivé válhat, amit a gyermekek és a szülők is várnak. Ennek az időnek a pozitív kapcsolódásról kell szólnia, szabályok és utasítások nélkül, hogy segítsen a család minden tagjának levezetni a stresszt és értékelni egymás társaságát. Ezt különleges időnek kell tekinteni, és nem szabad a gyermek jó magaviseletéhez kötni. Íme néhány tipp a sikerhez:
- Törekedjünk legalább napi 5 percre a kisebb gyermekekkel, 15 percre a tinédzserekkel. (Ha lehet, akár egy nap ezt többször is)
- Hagyjuk, hogy gyermekünk válasszon egy számára élvezetes tevékenységet, és csatlakozzunk hozzá.
- Aktívan hallgassuk meg, és hagyjuk, hogy ő vezesse a beszélgetést.
- Értékeljük és támogassuk választásait és érdeklődési körét.
- Összpontosítsunk a jó viselkedés jutalmazására (elég akár pozitív figyelemmel is).
- Ilyenkor figyelmen kívül hagyhatjuk az apróbb rosszalkodásokat.
- Kerüljük, hogy átvegyük az irányítást a tevékenység során vagy épp kritizáljunk.